Bináris opciós stratégia sztachasztikus rs-sel
A normák mint integrációs mechanizmusok a mai magyar társadalomban DoI: A hazai szociológiai érték- és normavizsgálatokban két, egymástól látszólag független kutatási terület azonosítható: az egyik a kollektivista elméleti háttérrel rendelkező devianciakutatások, a másik az egyéni cselekvőkre fókuszáló értékvizsgálatok. A kettő között jelentős diszkrepancia húzódik meg.
The contradictory results came about because young people at the time used platforms that offered the opportunity to communicate with strangers e. Opportunities for anonymous communication confessions, anonymous reporting to the police, radio call-in shows used to be few and far between, but the internet offers endless opportunities for such communication.
Tanulmányomban a két terület együttes vizsgálatára, a mikro és makro szintek összekapcsolására teszek javaslatot, pontosabban vázolom a különböző normarendszerek, a konkrét cselekvések együttes antropológiai vizsgálatának lehetőségét. Kulcsszavak: norma, érték, deviancia, integráció Norms as integration mechanisms in contemporary Hungarian society Abstract The study aims to sketch the theoretical and methodological background of former Hungarian norms and values studies, and their relation to the question of social integration.
We can identify two, seemingly unrelated research fields in Hungarian sociology: one of them is the sociology of deviance having a collectivist theoretical and methodological background; the other one is the domain of values studies primarily focused on individuals.
Between these two main research approaches there is a significant discrepancy. In my study I propose a joint examination of the two areas, interlinking the micro and macro levels.
In particular, I model a joint anthropological examination of the different systems of values and the concrete actions. Keywords: norms, values, deviance, integration 3 A normák mint integrációs mechanizmusok a mai magyar társadalomban A tanulmány1 célja a hazai társadalomban megfigyelhető normák integrációs vagy éppen dezinteg- rációs szerepének értelmezése, a lehetséges elméleti keretek és módszertani megfontolások felvázolása.
A normák és az integráció viszonyának jelentős szociológiai szakirodalma van, ennek alapos ismertetése nem e dolgozat feladata, ugyanakkor el sem kerülhető bizonyos mértékig. Az áttekintés egyik oka, hogy az elméleti hagyományokban megtalálható és az empirikus kutatásokban alkalmazott megközelítésmódok: nevezetesen a kollektivista elméleti háttér, mely hazánkban leginkább a devianciakutatásokban érhető tetten, illetve az egyéni cselekvőkre fókuszáló értékvizsgálatok között jelentős diszkrepancia húzódik meg.
A különbség részben a mód- szertani kiindulópontok és az ezekhez kapcsolódó mikro-makro perspektívák eltéréséből adódik, másrészt a társadalmi norma fogalmának többértelműségéből fakad: egyaránt értünk alatta értékeket, szabályokat, erköl- csi előírásokat, törvényeket, szokásokat stb.
Devianciakutatás és értékvizsgálat — egy érem két oldala A kollektív tudat szerepe Magyarországon az ún.
Bizonyára bináris opciós stratégia sztachasztikus rs-sel szoci- alista rendszer kritikájaként is értelmezhető, hogy az es évek hazai devianciakutatói Durkheim anómia elméletéből építkeztek, mely a válságokat elsősorban a kollektív rend zavarainak következményeiként írta le. A tanulmány elkészítését az OTKA támogatta. Durkheim munkáiban a kollektív különös jelentéssel bírt: a szociológia diszciplináris Recommended.
