A letét túlhúzása bináris opciókban

Találatok: Bevezetés Az etnicitással kapcsolatos kérdések utóbbi évtizedekben megfigyelhető társadalomtudományi tematizációjának hatására — a XX.

Állapot oldal

A komplex társadalmakat vizsgáló antropológia úgyszintén nagymértékben az etnikai azonosságtudat és az interetnikus kapcsolatok problémáira fókuszált. A téma divat-diskurzussá válását többen a helyi nacionalizmusok talán váratlan megerősödéséből származó értelmiségi sokk-élményre vezetik vissza. Ezen ok-tulajdonítás érvényességének megkérdőjelezése nélkül egyéb tényezőkre is fel lehet hívni a figyelmet.

Ilyen lehet a multikulturalitás eszméje, vagy — többnemzetiségű államokban — a kulturális tőkeakkumulációra építő elitrétegek egyfajta énkiemelési stratégiája: a kulturális unikalitás, adott esetben az etnikai önbesorolás hangsúlyozásával néhányan önmagukat egy kultúra egyszemélyes megtestesítőiként, egy kisebbség szószólóiként láttathatják. Az etnikai identitások és az etnikum reprezentációja körül zajló értelmiségi harcok mindenesetre szintén arról árulkodnak, hogy a téma nem kizárólag a tudományos mezőben, de a mindennapi praxisban is újbóli fontosságot kapott, az etnicitás politikai játszmák tétje és eszköze.

Egyéni és csoportszintű etnikai ön-reprezentáció és személyes identitás-építés csak analitikusan választható el egymástól — a gyakorlatban a kettő közötti az opciók nem pontos festése kölcsönhatás és összetett ok-okozati kapcsolat áll fenn: a külső fogyasztásra termelt kultúraképek az etnikai csoport mi-tudatának alakulására és önreflexiójára visszahatnak, ugyanakkor a kulturális manifesztáció mikéntjét is determinálja a -dolgozatomban természetes identitástudatnak nevezett, részben objektív csoportjellemzőkön alapuló — én-kép.

Amíg a kulturális hagyományok tágabb társadalomban való bemutatása és képviselete elsősorban talán értelmiségi tevékenység és játszma, addig a kisebbségi-etnikai kultúrában való részvétel, a részben etnikai alapú öndefiníció egy szélesebb csoportot érint. A vizsgálatnak egyaránt ki kell kiterjednie a közösség egészét érintő a többség számára főként készen kapott és viszonylag megkérdőjelezetlen-reflektálatan kulturális minták, valamint az ezeket a kulturális elemeket egy másodlagos diskurzusban újrafelhasználó kulturális performancia, és az azt alakító hatalmi játszmák politikai antropológiai értelmezésére.

Hogy e két jelenség közötti bonyolult kölcsönhatások az egyes esetekben milyen dinamikus alakzatban öltenek testet — a partikularitások összehasonlító vizsgálatát természetesen nem kizárva —, csak konkrét esettanulmányok sorozatával tárhatók fel. A Pest környéki [1] bolgárkertész [2] gyökerű bolgár kultúra ami egy évvel ezelőtt számomra csak néhány színes folklór-eseményéről volt éppen csak ismerős — szigorlati dolgozathoz vezető — jobb megismerésének szándéka a fenti kérdés összetettsége, az elgondolható válaszalternatívák számossága miatt fogalmazódott meg bennem.

A többségükben urbanizált környezetben született magyarországi bolgárok látványos ünnep- és tánckultúrája neofolklorizációs jelenségnek minősíthető.

Ennek szerepe a közösség egyes tagjainak életében igen eltérő fontosságú lehet, de a hozzá kapcsolt jelentések és ezek használata is nagymértékben különbözhetnek, az ünnep-kultúra funkciója — például közösségi és individuális szinten is a letét túlhúzása bináris opciókban többféleképpen a letét túlhúzása bináris opciókban, az egyéni identitás-építéstől mindenesetre nem elválasztható.

Szigorlati dolgozatomban tulajdonképpen e kérdés komplex vizsgálatának előtanulmányait igyekeztem elvégezni. E cél érdekében az azonosságtudatuk általam érzékelt főbb elemeit nyelv, gazdaság, vallás, oktatás és az anyaországhoz fűződő kapcsolatok tárgyalom, hogy ezek ismeretével a közösségi aktusok egyéni életekben betöltött — igen különböző — szerepéről a későbbiekben képet alkothassak.

Ennek során amellett fogok érvelni, hogy a csoporthatárok megszentelését és a mi-tudat visszatérő megerősítését — a körtánc alkalmával — bizonyos liminális szakaszok és communitas-szerű időleges antistruktúrák is szolgálják.

a letét túlhúzása bináris opciókban

A későbbiekben — elsősorban a kisebbségi értelmiségi diskurzusok, az etnicitás politikai használatának elemzésével — a magyarországi bolgár identitás és kultúra vizsgálatát folytatni szeretném. Az önmagukat a szociológia, pszichológia, szociálpszichológia, valamint a kulturális antropológia diszciplínái közé soroló elemzések — akárcsak a publicisztika — előszeretettel használják a kifejezést.

Ez a legkülönfélébb írások között meglévő terminológiai egyezés nem feledtetheti az olvasóval, hogy a gyakran használt címke alatt sokszor nem egyszerűen a tudomány konkrét tárgya különbözik, de a fogalom látszólagos magátólértetődöttsége ellenére, a neki tulajdonított jelentés is. Az identitás terminus értelme az egyes szerzőknél jelentős mértékben eltér.

A fogalmi zavarodottság tünete az identitás témájával foglalkozó írásokban is gyakran megemlítődik. Ennek dacára úgy tűnik, hogy a tudományos fogalomhasználat túlburjánzása nem veszélyezteti a tudomány valóságleíró potenciálját.

A jelentést érintő problémák elismerése nem egyenlő a jelentésnélküliség beismerésével.

Я пытаюсь обратить внимание на очень простую вещь. В двух описанных мною экспериментах доска одна и та. Любой из попадавшихся тебе иногда роботов на колесах сможет легко проехать по ней, независимо от того, соединяет ли она эти башни или лежит на земле. Мы же - не сможем, поскольку испытываем страх высоты.

A fent sorolt tudományágak általában burkoltan feltételezik, hogy a fogalom — mégha a hipotézisalkotás bonyolult szabályszerűségei miatt igen áttételesen is — valami valóságos létezőre utal.

A letét túlhúzása bináris opciókban Nehézségbe ütközik ennek a létezésnek a pontos lokalizálása.

a letét túlhúzása bináris opciókban

Talán a fogalom és a hozzá kapcsolódó tudományos konstrukció elterjedtsége kapcsolható a tudományos mezőben bekövetkezett bizonyos változásokhoz. Népszerűsége igényelt némi — ideológiaként és valóságként egyaránt megjelenő — interdiszciplinaritást.

Az identitás tipikusan tudományközi kategória. Tárgyalását sem a társadalom, sem a lélek tudós vizsgálata nem sajátíthatta ki magának. Az egyént, mint önálló entitást, és a társadalmat, mint tagjai tudatállapotától független struktúrát feltételező megközelítésmódok e terminussal kevéssé kompatibilisek.

A társadalmi azonosságtudat problematikája nem engedi meg e két halmaz mesterséges szétválasztását. A specializálódott szaktudományok nem kívánhatják és nem is kívánják átfogni a világ egészét.

Az interdiszciplinaritás ma erény és nem gyengeség. A kulturális antropológiát a holisztikus szemléletre vonatkozó normatív igénybejelentése — a szociálpszichológia tudománya mellett — különösen alkalmassá [4] teheti a társadalmi identitás sokszempontú vizsgálatára. Az említett fogalmi zavar miatt szükségesnek éreztem az identitás terminus jelentésébe beleérthető számos komponens közül néhányat kiemelni, azokat, amelyek egy hazai etnikai csoport vizsgálatánál számomra fontosnak tűntek.

Vezeték nélküli menüopciók

Nem törekedtem ugyanakkor lexikoni meghatározások citálására, vagy akár közelítőleg pontos saját definíciókra. Egyén és társadalom, illetve az egyén és a mikro közössége közötti kapcsolatban az identitás jelentőségét az adja, hogy az én-rendszer társadalmi felépítése [5] ezen instancián keresztül történik.

Az egyén mentális struktúrája ily módon az azt formáló társadalmi struktúráról is árulkodik. Ez a felismerés vezette Ruth Benedictet híres öntőminta-hasonlatához. Az én-rendszer a társadalmi mikrokörnyezetből érkező visszajelzések hatására épül fel. Az egyén társadalmi felépítettsége oly módon alakul, hogy az önmagáról alkotott képét a másoktól érkező visszajelzések segítségével folyamatosan módosítja és megszilárdítja. Az identitás témája elválaszthatatlanul kapcsolódik az én-képhez, az én-tudathoz, az önmagunkról való gondolkodáshoz.

Szituativitás Az identitásfogalom két versengő felfogása párhuzamosan létezik egymás mellett, ám ezek nem feltétlenül zárják ki egymást. Jelen dolgozatban a jelenség mind a két oldalát egyaránt szeretném hangsúlyozni.

Amíg az egyik koncepció az azonosságtudat tartós voltát, a viselkedést és az akár esetlegesnek tűnő attitűdválasztást emberéleten át meghatározó szilárdan és mélyen rögzült identitás-struktúrát hangsúlyozza, addig mások az identitás szituatív jellegét állítják elemzésük középpontjába.

Mivel az interakciós folyamat része, mások elvárásaitól és az egyén változó élettörténetétől függően kell minden egyes interakciós folyamatban állandóan újrafogalmazni. A letét túlhúzása bináris opciókban a csoporttagságok nem szükségszerűen kerülnek egymással kompetitív viszonyba: a nemi, életkori, foglalkozási, vallási azonosságtudat a leggyakoribb esetekben egyáltalán nem zárják ki egymást.

Máskor a tipikus élethelyzet szinte elkerülhetetlenül vezet szerepkonfliktushoz [10] : ez a helyzet gyakran megfigyelhető a többszörös etnikai kötődésű csoportoknál, amikor a többségi — többnyire államalkotó — nemzet és a kisebbségi etnikai csoportban meglévő együttes tagsági pozíció nehezen egyeztethető össze anélkül, hogy a személyiség teljességének e csoportokban való részvételének igénye csorbulna.

Hogy a több tudatosított csoporttagságunk közül mikor melyiket aktivizáljuk, döntően pillanatnyi szituációktól függ. Az identitás kinyilvánítására mindig valamilyen interakcióban kerül sor, az azonosságtudat sohasem vizsgálható tiszta szövegként vagy egyszerű monológként. Az bizonyos helyzetekben és összefüggésekben, csakis meghatározott körülmények között aktivizálható.

A letét túlhúzása bináris opciókban jól érzékelhető ez a kulturális antropológus jelenléte által uralt igen speciális szituációban. Az identitásról szóló beszámoló értelmezése közben sohasem feledkezhetünk meg arról, hogy az egy számunkra, mint a számos identitásréteg közül csupán egyetlenegy iránt érdeklődő hallgató számára készült önreprezentáció. A megfigyelő megjelenése a terepen a kultúra részeseiben a korábbinál erősebb reflexiós szintet hozhat a felszínre.

A megfigyelőnek a megfigyelt számára elkerülhetetlenül új szempontjai magát a megfigyelt személy attitűdjeit és én-attribúcióját változtathatják meg.

Az én-kép változáson [13] keresztül maga a vizsgált kultúra szerkezete is átalakulhat. Természetesen nem kevés gőg lenne szükséges ahhoz, hogy egy egyetemi dolgozatnak kultúraalakító potenciált tulajdonítsunk. Kelet-Közép-Európában a kisebbségi etnikai kultúráknak pedig inkább ezzel ellentétes — és jóval közvetlenebbül érzékelhető — veszélyforrásokkal kell szembenézniük.

2020. október

A modern társadalom szegmentálódása történelmi távlatokban azonban mégis ilyen irányú változásokat eredményezhet a kisebbségi lét megélése során. Tekinthetjük ezt eldologiasodásnak is. A kulturális szféra önállósulása során a korábban látens értékek tudatosulnak, explicitté lett normaként, pénzt keresni az interneten távirat befektetése nélkül élnek tovább.

A magyarországi bolgárságra fókuszálva azt mondhatjuk, hogy különösen lehetséges ez egy, a saját teljesítményére egyébként büszke, viszonylag jó megítélésű és magas kohéziós fokú csoport esetében, mint amilyennek a most leírni kívánt etnikai csoport látszik. A neofolklorizáció folyamatában az egyik ilyen áttétel szerepét tölti be az identitás fogalmát a vizsgálatok közé emelő szépszámú társadalomtudományi elemzés is.

A társadalmi azonosságtudat szituatív felfogásából következő meggondolások arra figyelmeztetnek, hogy a kulturális antropológus kérdéseire adott válaszok nem feltétlenül tükrözik a ténylegesen létező és a viselkedést valóságosan alakító én-képet.

A nem kellőképpen reflexív tudomány működéséből következő gyakori módszertani hiba, hogy a a letét túlhúzása bináris opciókban nincs tudatában annak, hogy az interjú-kérdéseire kapott feleletek tulajdonképpen csak a kimondásuk pillanatában születnek meg.

Pierre Bourdieu-nek a közvéleménykutatásokkal kapcsolatban megfogalmazott bírálata a most tárgyalt helyzetre is vonatkoztatható: hogyan lehet pénzt keresni képek feltöltésével az internetre válaszadók — a kutatók feltételezésével ellentétben — önmagukban nem rendelkeznek egyetlen megadott válaszlehetőséggel sem, hiszen maga a feltett kérdés is ismeretlen volt korábban számukra.

Az elfogulatlan outsider eszméjét magáévá tevő kulturális antropológia ebben a tekintetben tehát más társadalomtudományokkal összehasonlítva komoly előnyökkel rendelkezik. Nem felejthető el azonban, hogy amint az antropológus a terepre lép, annak részesévé lesz, interakcióiban egy olyan szerephálóba kerül, ahol ő is és a kultúra tagjai is egy elég pontosan definiált szerepkészlettel rendelkeznek.

Minél tökéletesebb a szerepalakítás, annál nagyobb torzító hatással kell szembenéznünk, vagyis az antropológus — egyébként örömteli — befogadásával párhuzamosan nő a válaszadók megfelelési vágya. Mindenki pontosan tudja, hogy személyiségének melyik szeletére kíváncsi a kutató — ez a szerep felnagyítódva jelenhet meg a vele folytatott interakciókban.

Az általam készített interjúk többségében a válaszolók bolgár etnikumhoz tartozásának kinyilvánítása sok esetben minden egyéb identitásréteget elhomályosított [15]. Terepmunkám legnehezebb feladatának számomra sok esetben az látszott, hogy miképpen tudom a kisebbségi etnikai azonosságtudat helyi értékét a más identitásrétegekhez viszonyítva akár csak közelítő pontossággal meghatározni.

Jelenlétem a terepen egyoldalúan — és nekem úgy tűnt: szinte szükségszerűen — hozta elő azokat a személyiségvonásokat, amelyek valami módon a kisebbségi kultúrával hozhatók összefüggésbe. Bizonyos szituációk tehát — a kutatások érvényességét megkérdőjelezve — egyoldalúan felerősíthetik a meghatározott típusú azonosságvállalásokat. Ezekben az igen speciális, a mindennapi életvitelre egyébként nem jellemző helyzetekben az etnikai identitás középpontba állítva, mintegy totális módon, száz százalékosan jelenik meg: megjelenítése során tulajdonképpen múzeumi tárgyként állítódik ki.

Neofolklorizáció és szakralizáció A kultúra fent említett — és igen általánosan a modernizációhoz kötött — szakralizálódása a tudományos megfigyelés járulékos hatásaihoz hasonló következményekhez vezet. Ennek oka, hogy a modernitás kultúrafelfogása a tudományban és más létszférákban egyaránt érvényesül. A kisebbségi kultúra megélése egyre inkább bizonyos speciális élethelyzetekbe szorulhat be.

Ha a közösségi hovatartozást a közösség tagjai a mindenapi élet hétköznapi tevékenységszféráiból igyekeznek a szent szférába átemelni, akkor ez a csoport kulturális potenciáljáról közöl fontos tüneti jegyeket.

Ez a folyamat sok esetben a csoporton belüli tényleges kapcsolatok meglazulására adott válasz, vagyis akkulturációs szimptómaként értelmezendő.

Menyhárt Krisztinának a budapesti bolgár fiataloknál végzett megfigyelései ilyen akkulturációs-szakralizáló folyamatról árulkodnak. A Budapesten élő bolgár fiatalok számára a hazai tánc és zene teszi lehetővé az anyaországgal való állandó testi és lelki érintkezést. Mint azt A.

Pest környéki bolgár identitáselemek

Számomra ezt, és a népi kultúra városi jelenlétének disszonáns voltát jelentik a néptánc körüli racionalizációs mechanizmusok. A terepmunka során ebből az igényből le kellett adnom.

  1. Pest környéki bolgár identitáselemek
  2. Здесь нет разума.
  3. Дело приобрело совершенно неожиданный, даже смущающий оборот.
  4. Если в положении Олвина и заключалась какая-то двойственность, то его хозяева были достаточно осмотрительны и не показывали ему .

Úgy látom, hogy az első kérdésre — hol helyezkedik el az egyén etnikai azonosságtudata a többi identitásréteghez viszonyítva — csak többéves terepmunka után remélhető hiteles válasz. Az antropológus jelenléte a közösség tagjai számára elkerülhetetlenül szokatlan helyzetet teremt.

A reménytelen vállalkozás [20] helyett inkább úgy döntöttem, hogy szerepem sajátosságait a kutatás javára igyekszem felhasználni. A közösség tagjainak viszonylag szokatlan helyzete, az önmagukról való  néha kényszerű beszámoló az antropológiai kutatás számára előnyökkel is rendelkezik.

Úgy gondolom, hogy az önreprezentáció mikéntje és változása a közösség tagjainak énképéről is árulkodik. Az énkép — amely a szélesebb értelmű identitás fogalmánál szűkebb területet ölel fel [21] — a letét túlhúzása bináris opciókban közösség saját kulturális erejéről alkotott véleményéről számol be.

a letét túlhúzása bináris opciókban

A reprezentáció — bár az nem keverhető össze az én-kép teljességével [22] — annak mikéntjéből bizonyos, az én-képre vonatkozó következtetések mégis levonhatóak [23].

Terepkutatásomban ezért nagymértékben hagyatkoztam interjú-helyzetekre.

Keresés: - PlayStation 4 - PROHARDVER! Hozzászólások

Mindenekelőtt életút-interjúkat készítettem, lehetőség szerint narratív jelleggel: a beszélgetéseket az interjúalanyok [24] — a bolgárságukhoz fűződő viszony élettörténeten belüli változásainak, átalakulásainak kiemelésével — beszéltetésével kezdtem, saját kérdéseimet pedig ezt követően tettem fel. Amíg az etnikai csoportnak a külvilág elismeréséért és a legitimációért folyó küzdelme jelentős részben az ünnepekhez kötődő látványos ünnepi események folytán érhet el sikert például a közszolgálati televízió és rádió néhány perces tudósításai ezeket az aktusokat szokták bemutatniaddig amennyiben a közösség maga is kizárólag ilyen szakrális alkalmakkor éli meg saját magát communitasként, akkor belső életképessége megkérdőjelezhető.

a letét túlhúzása bináris opciókban

Az etnikai folyamatokban természetesen szükséges a szent idő és a profán idő visszatérő elkülönülése és elkülönítése. Nem vonom kétségbe, hogy a szabályos időközökben visszatérő szakrális idő szentként való megélése nélkül az etnikai kötöttségek előbb-utóbb profanizálódnak, a közösséghez tartozás értéke elhalványul, hosszú távon pedig akkulturációhoz vezet.

A szent idő fontossága a bolgársághoz tartozás megélése során nem hangsúlyozható eléggé. Ebben a dolgozatban mégis abból indulok ki, hogy mindez nem elégséges egy — viszonylag kis létszámú — csoport tartós fennmaradásához.

Az etnikai azonosságtudat szükségszerűen kell, hogy rendelkezzen szakrális szférával és a szent és profán területek közötti rituális határterülettel. Szent és profán viszonya azonban igen sokféleképpen megélhető.

Dolgozatomban ezt a mentális viszonyt szeretném a főváros-környéki bolgárság esetében körüljárni. Másképpen fogalmazva: kérdésem az, hogy a Pest környéki bolgárság esetében miként viszonyul egymáshoz a kulturális önreprezentáció, valamint a kultúra és közösséghez tartozás belső kifejeződése.

Etnikai identitás A társas lény társadalmisága nem választható-elutasítható opció, hanem meghaladhatatlan emberi adottság.

Rts küszöb. Cserélje ki az eredeti antennát egy erősebbre. A Control mező felépítése I típusú keretben Állapot oldal Az Állapot oldal egyéb kiegészítő információk mellett megjeleníti a csatlakoztatott hálózat konkrét állapotát, beleértve az SSID-t Service Area IDa jelzőcsatornát és a használt firmware verzióját.

Ezt a hagyományos identitások válságával a letét túlhúzása bináris opciókban irodalom jelentős része sem tagadja. A felvilágosodás törekvése, a szubjektum emancipációja, korlátokba ütközik. Mégha a posztmodernnek nevezett dekonststrukciós folyamat konstatálja is az identitás korábbi tartópilléreinek leomlását, a hagyományos pólusok csak vonzerejüket veszíthetik, funkciójukat nem. Az azonosságtudat struktúrájának átalakulása azonban a mindennapi élet evidenciája és egyben tudományos közhely is.