Logikai művelet

Alapvető és összetett lehetőségek.

A vagyon kimutatása: a mérleg Tevékenység: Tanulja meg a számvitel fogalmát, ismertesse részterületeinek legfőbb célját! Gyűjtse össze és tanulja meg a pénzügyi számvitel részterületeinek jellemzőit! Tanulja meg a könyvvezetés könyvvitel fogalmát, ismertesse alapvető formáit!

07. Marketingstratégia

Keresse ki a beszámolási kötelezettség alapvető formáit, valamint foglalja össze az azokat meghatározó tényezőket és a könyvvezetési kötelezettség közötti összefüggéseket! Tanulja meg a mérleg fogalmát és legfontosabb jellemzőit!

Definiálja a mérlegfőösszeg fogalmát! Határozza meg a mérlegegyezőség elvét! Ismertesse a realizációs elvet!

Navigációs menü

Gyűjtse össze és tanulja meg a mérleg legfontosabb csoportjainak jellemzőit! A számvitel feladata a gazdasági tevékenységek rendszeres feljegyzése, csoportosítása, összegzése és meghatározott időszakonként beszámoló készítése a tevékenység eredményéről és a vagyon alakulásáról. E beszámoló felhasználható az érdekeltek gazdasági döntéseinek alátámasztására.

A számvitel területei Erről bővebben a modul 3. A pénzügyi számvitel részterületei: · a beszámoló és annak valódiságát alátámasztó leltár, · a könyvvezetés könyvvitel és annak valódiságát alátámasztó bizonylati rend. A beszámoló a vállalat éves működéséről, annak vagyoni és pénzügyi helyzetéről készített jelentés, melynek részei: a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet. Nem része a beszámolónak az üzleti jelentés, de azzal együtt kell elkészíteni.

A beszámolók formái: · éves beszámoló, · mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló január 1-től· konszolidált összevont éves beszámoló, · egyszerűsített beszámoló. A könyvvezetés könyvvitel  a vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét befolyásoló gazdasági események folyamatos nyilvántartása, és azok üzleti év végén történő zárása. A könyvvezetés formái: · kettős könyvvitel, · egyszeres könyvvitel, · bevételi nyilvántartás. A kettős könyvvitel olyan nyilvántartási rendszer, amelyben minden egyes gazdasági esemény nyilvántartásra kerül oly módon, hogy egy számla tartozik, míg egy másik számla követel oldalára rögzítik.

Tartalomjegyzék

A kettős könyvelés zárt rendszerben követi nyomon a vállalat életében lejátszódó folyamatokat. Célja, hogy a zárás után a nyilvántartások alapján megfelelő beszámolót lehessen készíteni a vállalat tevékenysége szempontjából érintettek részére.

kereskedelembe nevelve

A vállalat vagyonáról az eszköz és forrás számlák adnak számot, míg a vállalat adott időszakban nyújtott teljesítményét az eredményszámlák alapján lehet értékelni. Az egyszeres könyvvitel csak a pénzeszközökben beállt változásokat figyeli — csak a pénzmozgással járó gazdasági műveletek feljegyzése történik, zárt rendszerben.

Az élet szép és összetett

A gazdálkodóknak csak bizonyos köre jogosult egyszeres könyvvitel vezetésére. A bevételekről vezetett nyilvántartásban csak a pénzügyileg is realizált bevételek feljegyzése zajlik, idősorrendben.

jogosultsági opció

A számviteli törvény határozza meg a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.

A beszámolási kötelezettség formáját, az azt meghatározó tényezőket és a könyvvezetési kötelezettség közötti összefüggéseket az 1. Az értékadatokat ezer forintra, illetve - ha a mérlegfőösszeg meghaladja a milliárd forintot - millió forintra kerekítve tartalmazza.

Még több cikk

A fordulónap általában december e. Ezt nevezzük a mérlegegyezőség elvének. Az eszközök, illetve források összesen értéke a mérlegfőösszeg. Ezt a besorolást a vállalat vezetőjének kell megtennie, hiszen csak ő képes a várható használati idő megbecslésére. A források megmutatják az eszközök eredetét, származását. A forrásokat passzíváknak is szoktuk nevezni. Eszközökhöz úgy jut egy vállalat, hogy valakik az eszközökbe történt befektetéseket finanszírozták, tőkét fektettek be.

A gazdasági tevékenységhez szükséges eszközök alapvetően két forrásból erednek: saját forrásból tulajdonosoktól és idegen forrásból hitelezőktől. Az idegen tőkét a számvitelben kötelezettségeknek nevezzük. A céltartalék az adózás előtti eredmény terhére képzett forrás, mely átmenetet képez a saját tőke és a kötelezettségek között.

Fajtái: · céltartalék a várható kötelezettségekre garancia, környezetvédelem stb. Az időbeli elhatárolás a beszámolási időszak valós teljesítményének megállapításához használt eredménykorrekció.

Biztosítja, hogy az adott időszakot megillető bevételekkel az ugyanazon időszakot alapvető és összetett lehetőségek ráfordítások álljanak szemben. Megkülönböztetünk: · Aktív időbeli elhatárolásokat, illetve · Passzív időbeli elhatárolásokat. Aktív időbeli elhatárolás esetén a tárgyév eredményét növeljük… · az olyan bevételekkel, amelyek ténylegesen csak a következő évben vagy években jelentkeznek, de a tárgyévet illetik pl. Passzív időbeli elhatárolás esetén a tárgyév eredményét csökkentjük… · bevételek elhatárolásával csökkentésévelha a vállalat olyan bevételre tett szert, melynek egy része a következő évet éveket illeti bérbe adunk, és előre fizetnekvagy · növelni kell a ráfordításokat az olyan ráfordításokkal, melyek a tárgyévet terhelik, de csak a következő évben merülnek fel bérbe vettem és utólag fizetek.

üzletközpont piac

Az eredmény kimutatása Alapvető és összetett lehetőségek Definiálja az eredménykimutatás fogalmát! Gyűjtse össze, tanulja meg és jellemezze az eredménykategóriákat! Gyűjtse ki és tanulja meg az összköltség eljárással készített eredménykimutatás jellemzőit! Gyűjtse ki és tanulja meg a forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás jellemzőit! Az eredménykimutatás olyan számviteli okmány, amely adott időszakra alapvető és összetett lehetőségek, a törvény által meghatározott szerkezetben, összevontan és pénzértékben kifejezve tartalmazza a tárgyévi mérleg szerinti eredmény levezetését a bevételek teljesítmények és ráfordítások szembeállításával.

A vállalatok az eredmény megállapítására kétféle eredménykimutatási módszer közül választhatnak információigényüktől és tevékenységüktől függően. Az egyik módszer az összköltség- a másik pedig a forgalmiköltség-eljárás alapján készített eredménykimutatás. A kétféle eredménykimutatás azonos eredménykategóriákat tartalmaz, melyeket az 4. A két módszer közötti különbség az üzemi üzleti tevékenység eredményének megállapításában van.

Elem alaprajzi megjelenítésének meghatározása Az Alaprajzi megjelenítés kiugró menü lehetőségeivel több különböző ábrázolásban lehet megjeleníteni a falakat, függönyfalakat, gerendákat, oszlopokat és tetőket, valamint ajtókat és ablakokat.

Az eredménykategóriák tartalma: A Üzemi üzleti tevékenység eredménye: · ide tartoznak a vállalat által végzett termelő, szolgáltatási, egyéb tevékenységek árbevételei, költségei, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó, alapvető és összetett lehetőségek jellegű tevékenységek és műveletek ráfordításai és bevételei függetlenül attól, hogy ezek belföldi vagy exportértékesítéshez kapcsolódnak, · összköltség eljárás esetén: az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözete, · forgalmi költség eljárás esetén: az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen és közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és alapvető és összetett lehetőségek egyéb ráfordítások különbözetének összevont értéke.

B Pénzügyi műveletek eredménye: · a gazdálkodó tulajdonában levő, tartós és hosszú távon befektetett pénzügyi eszközökvalamint a hosszú és rövid lejáratú értékpapírok eredménye, ráfordításai és bevételei, illetve ezen befektetések leírásával kapcsolatos veszteségek, · a tartós és forgatási célú értékpapírok árfolyamváltozásaiból eredő különbözetek, · a nyújtott, illetve felvett rövid és hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök után kapott, illetve fizetett kamatok, · különféle bankszámlákon lekötött, vagy átmeneti jelleggel elhelyezett likvid pénzeszközök után kapott kamatok, · a befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos értékvesztések és visszaírt értékvesztések, · a devizás eszközök és források deviza árfolyamváltozásokból eredő realizált és nem realizált árfolyam-különbözetei.

A tetők az ARCHICAD-ben a héjszerkezetekkel együtt vágóelemként működnek: a Csatlakoztatás parancs lehetővé teszi, hogy a tetőket egyéb szerkezeti elemek vágására használja, majd ezekhez az elemekhez csatlakoztatva maradnak, még akkor is, ha csak később szerkeszti azokat. A Csatlakoztatás parancs segítségével több különálló tetőelemet vághat egymásra, összetett szerkezetet létrehozva belőlük. Lásd Elemek vágása tetővel vagy héjszerkezettel.

C Szokásos vállalkozási eredmény: · Megmutatja a gazdálkodó által végzett rendszeres, folyamatos tevékenységek eredményét. Az egyik legfontosabb eredménykategória: nagysága meghatározó az adózás előtti eredmény összegében. D Rendkívüli eredmény: · A rendkívüli bevételek és ráfordítások függetlenek a rendszeres gazdálkodói tevékenységtől, a gazdálkodó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos gazdálkodói tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. Jellemzően eseti jellegűek, általában nem alapvető és összetett lehetőségek csak ritkán ismétlődnek.

E Adózás előtti eredmény: · A szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény együttes összege. Ezt az eredményt kell a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényben meghatározott adóalapot növelő és csökkentő tételekkel korrigálni. F Adózott eredmény: · Adózás előtti eredmény csökkentve a gazdálkodó adófizetési kötelezettségével. Az adózott eredmény terhére csak az alapítóknak, tulajdonosoknak járó osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat számolható el.

G Mérleg szerinti eredmény: · Olyan adózás utáni eredmény, amelyet a mérleggel lezárt év után kifizetett, a tulajdonosoknak járó osztalék- részesedésfizetéshez, kamatozó részvény kamatának kifizetéséhez igénybe vett eredménytartalékkal növeltek.

A mérleg szerinti eredmény Msze már teljes egészében a gazdálkodó rendelkezésére áll, saját tőkéjének részét képezi, azaz megjelenik a alapvető és összetett lehetőségek mérleg forrás oldalán a saját tőke mérleg szerinti eredmény sorában. Az összköltség eljárással készített eredménykimutatás jellemzői: · a tárgyévet terhelő költségekre és ráfordításokra helyezi a hangsúlyt, · a tárgyév költségeit költségnemenként gyűjti, · a tárgyév termelési teljesítményeit mutatja, nemcsak az értékesítési teljesítményt veszi figyelembe, · a költségszámlák a vállalat belső igényeinek megfelelően tetszés szerint bonthatóak tovább, · lehetőséget biztosít az adott időszak költség, ráfordítás és hozam alakulásának elemzésére, · nem alkalmas viszont a vállalat által végzett tevékenységek jövedelmezőségének elemzésére.

A forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás jellemzői: · az értékesítés árbevételét veti össze annak költségeivel, · az értékesítéshez kapcsolódó költségeket közvetlen és közvetett bontásban tartalmazza, · a közvetett költségeket főbb funkciók szerint részletezi értékesítési, igazgatási és egyéb általános költségek· lehetőséget biztosít a résztevékenységek jövedelmezőségének részletes elemzésére.

Elsősorban nagyobb, termelőtevékenységet folytató vállalatoknak célszerű választani ezt a formát, ahol a saját termelésű készletek értéke jelentős.

A gazdasági események és hatásuk Tevékenység: Határozza meg a gazdasági események fogalmát!

Milyen állampapírt válassz? Alapvető összefüggések

Tanulja meg a gazdasági események csoportosításának lehetőségeit és mondjon példát az egyes gazdasági eseményekre! Foglalja össze az alapvető és összetett gazdasági események jellemzőit! Egy vállalat életében számtalan esemény történik, melynek következtében vagyona állandó mozgásban van. Azokat az eseményeket, amelyek a vállalat - vagyoni vagy vagyoni és jövedelmi helyzetére gyakorolnak hatást, gazdasági eseményeknek gazdasági műveleteknek nevezzük A gazdasági eseményeket műveleteket a szervezet vagyoni és jövedelmi viszonyaira gyakorolt hatásaik alapján a következőképpen csoportosíthatjuk: 1.

Az alapvető gazdasági események hatására csak a vagyoni helyzet összetétele, értéke változik meg, az esemény a jövedelmi viszonyokra nem gyakorol hatást. Típusai: 1. Eszközök körforgása.

Logikai művelet

Az eszközök összetétele változik meg: az egyik eszköz ugyanakkora összeggel nő, mint amennyivel a másik eszköz csökken. A mérlegfőösszeg változatlan. Források változása körforgása. A források összetétele változik: az egyik forrás ugyanakkora összeggel csökken, mint amennyivel a másik forrás nő.

Hatására opciós stratégia 90 eszközök és a források értéke azonos összeggel nő, így a  rendelkezésre álló vagyon több lesz, a mérlegfőösszeg nő. Az eszközök és a források értéke ugyanakkora összeggel csökken, a rendelkezésre álló vagyon kevesebb lesz, a mérlegfőösszeg csökken.

Szállítói tartozás kiegyenlítése. Az összetett gazdasági események hatására a vállalatnak mind a vagyoni helyzete, mind a jövedelmi helyzete eredménye megváltozik, azaz az összetett gazdasági események érintik a mérleget és az eredménykimutatást is.

Marketingstratégia fogalma Azok az összehangolt és összetett cselekvési lehetőségek, melyeket a vállalat alkalmazhat saját marketingcéljainak elérése érdekében. A marketingstratégia a vállalat általános terve, mely arra vonatkozik, hogy mit kíván tenni egy bizonyos célpiacért az által a befolyásolható marketing-mix eszközrendszerével. Ennek megvalósítási lépéseit foglalja magában a marketingterv. Stratégiai marketing szemlélet A modern vállalat menedzselésének alapja a marketingkoncepció vagyis a fogyasztói igénykielégítést középpontba állító menedzsment és a stratégiai tervezés vagyis a piaci lehetőségeket, kihívásokat és a vállalati lehetőségeket és célkitűzéseket összhangba hozó menedzseri döntések. A vállalati stratégia kialakításának inputja a marketing-kutatás ugyanakkor a marketingstratégia kialakításakor elsődlegesen a vállalati stratégia célkitűzései dominálnak.

Az eredményváltozás mindig vagyonváltozással jár együtt. Az eredmény változik, · ha a bevétel, árbevétel nő vagy csökken, vagy · a költség, ráfordítás nő vagy csökken. A fentiek alapján az összetett gazdasági eseményeknek 2 típusát különböztetjük meg.