Magyar útdíj: a tervezett bevétel több mint fele már befolyt a költségvetésbe

Készpénzcsoport bevétele az internetes forgalomban, Ähnliche Artikel

Nem a jól bevált papírdarabokkal fogunk fizetni, hanem kártyával vagy a fintech cégek újabb és újabb elektronikus megoldásaival. Gyakran halljuk mostanában, hogy nemsokára eltűnik az életünkből a készpénz. Skandináv országokban már tervezik is a kivezetés menetrendjét, sőt Svédországban a készpénz megszüntetése ellen tiltakozóknak már van szervezetük, vezérük és programjuk is.

Nem véletlenül: Norvégiában és Svédországban tizenöt év alatt a felé­re csökkent a forgalomban lévő készpénz GDP-hez viszonyított aránya.

A magyar gazdaság azonban pont az ellenkező irányban dübörög. A forgalomban lévő készpénz csak és között több mint 70 százalékkal nőtt, az MNB alig győzte a nyomtatást. Történt ez úgy, hogy a technikai haladásra, a készpénz nélküli fizetések terjedésére sem lehet panasz: a kártyás és a netes vásárlások száma és értéke az elmúlt három évben megduplázódott.

Ez a furcsa ellentmondás azonban korántsem valami újabb gazdasági hungarikum. Daniel Gros, a Center for European Policy Studies vezetője egy minapi tanulmányában elgondolkodik a lehetséges okokon, majd széttárja a karját: nincs világos magyarázat arra, miért növekedett ilyen mértékben — a fizetési technikák fejlődése ellenére — a készpénzállomány. A kamatszint drasztikus csökkenése nyilván közrejátszik, de ennek közvetlen hatását a fizetési szokásokra nem sikerült egyértelműen igazolni.

A készpénz a napi vásárlásokban nem játszik nagyobb szerepet, mint korábban. Sokkal relnk online kereset úgy tűnik: a cash vonzó megtakarítási forma lett, s ez a bankok és az új fizetési formák iránti bizalmatlansággal is összefügghet.

Felhasználói kézikönyv

Az eurós bankjegy magas — bár csökkenő — aránya pedig a fekete- és szürkegazdaság pénzigényének a növekedésére is utalhat. És miért nőtt ilyen mértékben a készpénzállomány, holott a technikai fejlődés gyorsasága az ellenkező irányt mutatná?

A legfontosabb ok nálunk is minden bizonnyal — és az MNB által közzétett idei tanulmány is ezt állítja — a korábban elképzelhetetlennek tartott kamatcsökkenés: a jegybanki alapkamat a as 6 százalékról 1 százalék alá esett.

készpénzcsoport bevétele az internetes forgalomban

Ez erős magyarázat, de ne feledkezzünk meg a lakossági állampapírok még mindig viszonylag magas hozamáról sem. Nyilván az is közrejátszik a készpénzfelhalmozásban, hogy — a GFK tavalyi lakossági banki kutatása szerint — gyenge a bizalom a bankrendszer iránt.

A kutatók szerint emiatt a lakosság negyede otthon tartja a pénzét.

készpénzcsoport bevétele az internetes forgalomban

Az MNB tanulmánya alapján az állományról azt is tudjuk, hogy a két legnagyobb címletben nőtt nálunk ugrásszerűen, ami szintén a megtakarítási motivációt látszik igazolni és nem a napi kiadások igényét. A magyarországi készpénzrobbanásnak azonban van még egy lehetséges magyarázata, amiről kevés szó esik: a tranzakciós illeték bevezetése és működtetése. Ki fizet a végén? Jól tudjuk, az elmúlt hét évben Magyarország a különadóztatás világbajnoka lett.

Erre nem csak az önkényes fegyelmezési célok készpénzcsoport bevétele az internetes forgalomban volt szükség: a jól bevált többkulcsos személyi jövedelemadó megszüntetése miatt évente milliárd forintnál is több bevétel esik ki a költségvetésből óta, s ezt pótolni kell. Ebben az adóuniverzumban a tranzakciós illeték a szuperhős, az aranytojást tojó tyúk, hiszen az összes különadó mintegy negyede, évente úgy milliárd forint ebből az egyetlen forrásból származik. Tranzakciós adókat leggyakrabban a felemelkedő országok — Brazília, Kolumbia, Venezuela, Argentína, Peru, Ecuador, Pakisztán vagy Srí Lanka — kormányai vetettek ki válságkezelési céllal.

Matolcsy György miniszter májusában jelentette be, hogy mi is követjük őket.

Pénz a párnacihában

Az illeték tervezett mértéke hónapokon belül a többszörösére nőtt, míg végül Fél évre rá még egyet csavartak a rendszeren: az MNB a bankok számára kötelezővé tette a havi két ingyenes készpénzfelvétel biztosítását. Ez volt a készpénzfelvét rezsicsökkentése. Mindez olyan gyorsan zajlott, hogy felkészülni sem lehetett rendesen, később még az Állami Számvevőszék is megrótta a kormányt az előkészítés hiányosságai miatt.

Jövő évtől kötelező lesz elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani ott, ahol online kassza üzemel. A döntés mintegy 60 ezer vállalkozást érint. A készpénzállomány újabb rekordot döntött Magyarországon: elérte a ,3 milliárd forintot — derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemzéséből. Hirdetés A nemrégiben megjelent, adókönnyítésekről és adminisztrációcsökkentő intézkedésekről szóló törvény egyik fontos eleme, hogy az online pénztárgéppel rendelkező kereskedőknek től kötelező lesz elektronikus fizetési lehetőséget is biztosítaniuk.

Az adó alapötlete pofonegyszerű: ne csak a termékek és szolgáltatások forgalmát, hanem a pénzügyi forgalmat is adóztassuk. Az éves átutalások mértéke hatalmas, tehát kis kulccsal is nagy bevételre lehet szert tenni.

Az adóalap kevés szereplőnél — a pénzintézeteknél — jelentkezik, ők pedig amúgy is pontos nyilvántartásokat vezetnek a pénzforgalmukról, az adó tehát könnyen, hatékonyan beszedhető, csalni nem nagyon lehet. Az adó torzító hatása sem tűnt első látásra borzasztónak: elsősorban a fizetések külföldre mozgatásától lehetett tartani. A dél-amerikai országok esetében egy os összefoglaló IMF-tanulmány szerint — változó mértékben — éppen ez történt.

De kit is adóztat valójában a tranzakciós illeték? A bankok ban nem voltak szívbajosak.

  • Magyar Narancs - Publicisztika - Pénz a párnacihában
  • Júniusban ez a szám tovább emelkedett: bő 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket — derül ki a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
  • Pénzt keresni ekb-ben
  • A csoport árbevétele 8 százalékkal 1,89 milliárd forintra mérséklődött.
  • A csatlakoztatás előtt győződjön meg mind az aljzat, az adapter és a vezeték sértetlenségéről.
  • Где есть рождение, там, без сомнения, должна присутствовать и смерть, и продолжительность жизни в Лисе и Диаспаре не могла не различаться, и притом очень сильно.

Jóllehet az MNB szankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha az adóterhet továbbhárítják az ügyfeleikre, mégis éppen ez történt. Egyes bankok leleményesen oldották meg az áthárítást: a kártyás fizetéseknél például a fix éves kártyadíjat emelték.

A vállalati ügyfelek — kevés kivételtől eltekintve — ugyancsak megkapták a maguk pluszköltségeit, de ők legalább az extra emelést megúszták — hiába, a verseny nagy úr. Valószínűleg ennek a kíméletességnek is betudható, hogy a vállalatok elenyésző mértékben terelték külföldre a pénzforgalmukat, és nem is vonták össze az utalásokat.

Magyar útdíj: a tervezett bevétel több mint fele már befolyt a költségvetésbe

Ám a rájuk vert adóterhet a vállalatok is igyekeztek továbbhárítani. Ki ahogyan tudta: elmaradt béremeléssel, megemelt árakkal, itt lecsíptek valamit, ott hozzáadtak. Nehéz megbecsülni ezek mértékét és módjait, tudomásom szerint senki sem tett erre eddig idehaza kísérletet. A vállalatok — ahogy a bankok is — vélhetően a gyengébb ellenállás irányába terheltek, ami a méltányosságnak biztos nem használ.

Ahogy az sem, hogy a tranzakciós illeték eleve differenciál a vállalatok között: azok a cégek — például a kereskedők —, amelyeknél nagy a pénzforgalom, de alacsony a haszon, sokkal nagyobb veszteséget szenvednek, mint mások. A tranzakciós illeték működési mechanizmusa hasonló: úgy adóztat, hogy valójában senki sem tudja, mennyit fizet. Az adóteher nagyobb részt közvetetten csapolja az átlagpolgár zsebét, aki még a kisebb-nagyobb közvetlen terhelések összértékéről is keveset vagy semmit sem tud.

De kanyarodjunk vissza a készpénzforgalom és a tranzakciós illeték összefüggéseihez. A tranzakciós illeték és a bináris opciók ma A lakosság és a vállalatok fizetési szokásaiban a kutatók ban nem érzékeltek látványos változásokat. Később, amikor a törvény lehetővé tette a havi két ingyenes készpénzfelvételt, a banki ügyfelek döntő többsége élt a lehetőséggel.

készpénzcsoport bevétele az internetes forgalomban

Ennek következtében — miközben a vásárlások száma és mennyisége egyenletes ütemben nőtt — a készpénzfelvételek száma első félévében 10 százalékkal esett, értékük viszont 5—10 százalékkal növekedett. A lakossági bankszámlák száma végére 4,5 százalékkal csökkent, a betéti kártyák száma ezerrel, 7,5 millió darab alá esett, ilyen alacsony ez a szám legutóbb ben volt.

A háztartások tehát két készpénzfelvétel között több készpénzt tartanak maguknál, mint korábban és a befolyó készpénz jelentős részét nem költik el. A készpénzcsoport bevétele az internetes forgalomban illeték hat a pénzügyeinkre, nem neutrális. Az biztos, hogy szinte mindenki átgondolja, hányszor és mekkora összeget vegyen fel készpénzben. De közben az utalások extra terhe és a készpénzfelvétek későbbi költsége — úgy tűnik — nem eléggé ösztönöz arra, hogy valamilyen számlán a készpénzt elhelyezzék.

Tehát bár a banki készpénzfelvétet nem, de a készpénztartást bátorítja a rendszer: ha valaki pénzhez jutott, nem rohan a bankba, hogy a számlájára tegye, hiszen az újabb felvét vagy utalás költsége manapság akár nagyobb is lehet, mint például a betétikamat-jövedelem. Ilyen alacsony infláció és kamatok mellett ez a teher sokat számíthat.

A készpénzhasználat növekedését szorítja vissza a friss intézkedés

Egy idei MNB-tanulmány azt is megemlíti, hogy től több olyan egyedi alkalom is előfordult, amikor a lakosság egy része nagyobb összegekhez jutott: például a magánnyugdíjrendszer átalakításakor, pénzintézetek végelszámolásakor, a kártérítésekből, a devizahitelkárok kompenzálásakor. A pszichológia ilyenkor is csapdát állít: ha egy nagyobb összeg üti olyan emberek markát, akik ritkán látnak nagy címleteket, valószínűleg nem tűnik annyira fájdalmasnak a pénz kivételekor fizetett egyszeri 6 ezrelékes díj sem.

Aztán pihenhet a párnában a pénz, amíg a lakásépítés vagy más nagy összegű kiadás nem jön, annál is inkább, mert a mesterek, az eladók, a szolgáltatók közül sokan még mindig ezt az egyszerű fizetési formát kedvelik. Csakhogy a készpénz rendszerszintű működtetése nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnhet, s főként nem olcsó.

A készpénz a logisztikai és pénzforgalmi szolgáltatókon — Magyar Posta, hitelintézetek stb. Ha elveszti a forgalomképességét, lecserélik, s ez történik az új bankjegyek, érmék bevezetésekor is.

készpénzcsoport bevétele az internetes forgalomban

Az MNB még ben felmérte a különböző fizetési formák társadalmi költségeit: megbecsülte a készpénzes tranzakciók számát, majd ennek alapján összesítette az MNB, a logisztikai és pénzforgalmi szolgáltatók, a lakosság, a vállalatok, az egyéb állami szereplők tárolási, szállítási, nyomtatási és egyéb kiadásait.

Az így kiszámolt tiszta költség nagyjából évi milliárd forintra rúgott. Az akkor becsült fajlagos változó költségekkel számolva az azóta majdnem kétszeresére duzzadt készpénzállománynak már készpénzcsoport bevétele az internetes forgalombanhanem mint­egy milliárdos éves üzemeltetési költsége lehet.