A bináris opciók stratégiája Igor Copernicus által

Lapis József: Szerkesztői előszó Takács Zsuzsa Rejtjeles tábori lap című kötetéről A tündérmese utóélete a A gyerekkönyvek és az irodalom szerepe a 0—3 éves gyerekek életében A Piroska és a farkas új képi interpretációi A frankofón kölyökképregény A young adult gyökereitől a kortárs popkultúráig Kamasz identitás, bullying és menekülés a Tizenhárom okom volt című regényben és adaptációjában A young adult fantasy és az antikvitás az Időfutár tükrében Janne Teller Semmi című ifjúsági regénye Az újvidéki Forum könyvkiadó György: Kortárs és ifjúsági Mark Haddon: A kutya különös esete az éjszakában Gődény Andrea: Hallgasd, mondd, játszd, rajzold, énekeld…!

1. Három bináris opciós stratégia
2. Gyerekvilagok_-_Studia_Litteraria__1 (1).pdf
3. Demo számla regisztrálása bináris opciókhoz

A gyermeknek mese kell: A mese szerepe az óvodai és az iskolai nevelésben Mivel a gyerek- és ifjúsági irodalom jelen- ségével, az ide sorolható művekkel, s tágabb értelemben a gyerekkultúrával foglalkozó diszciplínák ugyanolyan számosak, mint az irodalmi kultúra bármely más szeletével foglalkozó irányzatok, s mivel a kultúra ezen terrénumának kutatása mind nemzetkö- zi viszonylatban, mind hazánkban is komoly hagyományokkal bír, ezért általánosan a gyerek- és ifjúsági irodalom témára építeni valamely kiadványt valójában vaskos anak- ronizmusnak számít manapság.

Hogy mégis megtesszük, akár itt, a Studia Litteraria hasábjain is, annak egyszerű oka van: meglátásom szerint a magyar nyelvű tudomá- nyos gyerekirodalom-kutatás — az ország határain belül és azokon kívül eső műhelyek minden törekvése és eredménye mellett és ellenére1 a bináris opciók stratégiája Igor Copernicus által még mindig nem érte el azt a kritikus tömeget, amelyen túl egy gyerek- és ifjúsági irodalomnak szentelni egy kötetet, különösebb sajátszerű koncepció nélkül, tulajdonképpen kevés érdemmel és haszon- nal bírna.

Úgy vélem, hogy jelenleg abban a fázisban vagyunk, hogy a gyerekirodalom kutatásának tudományos eredményeit nagyon is szükséges újra és újra összegyűjteni: konferenciákon, konferenciakötetekben, tematikus lapszámokban egyaránt.

A helyze- tet árnyalja az is, hogy a nemzetközi színtéren is jelennek meg általános, vegyes gye- rekirodalmi kiadványok mind a mai napig: jóllehet, az akár műfaji, akár módszertani, akár kultúratudományos irányzatok általi szűkítés sem ritka. A félreértések elkerülése végett azonnal tegyük hozzá: az általános és a vegyes profil, illetve a tematikus, szem- léleti vagy diszciplináris szűkítés hiánya természetszerűleg nem a koncepciótlanságot jelenti.

Szerkesztőtársaimmal világos preferenciák szerint igyekeztünk érvényesíteni elképzeléseinket. Mindemellett, természetesen, az a törekvés is hasznos, amikor a tematikusság get- tójából úgy igyekszünk kiszabadítani a gyerekirodalom tanulmányozását, hogy teljesen más megközelítésű antológiákban helyezünk el ilyen tárgyú tanulmányokat. A Studia Litteraria erre is többször tett kísérletet, amennyiben a jelen lapszámban is szereplő Pataki Elvirától és Varga Emőkétől közöltünk vonatkozó írásokat korábban a Médeia- interpretációk és az Élő antikvitás, valamint a Kép, látvány, szöveg című lapszámaink- ban.

• Mindent az interneten való pénzkeresésről
• Netrand bináris opciók
• Groups and topological groups conference,februárDebrecen, szervező és program bizottság.

De Kérchy Anna dolgozata a nonszensz poétikájáról az Angolszász világokban szintén tárgykörünk határterületét jelenti. Mindezekből alapvetően két tanulságot igyekszem levonni: az egyik, hogy a gyerek- és ifjúsági irodalom olvashatósága és értelmezhetősége, tanulmányozása ugyanazon diszciplínák, elméleti megközelítések alapján zajlik, mint a hagyományos irodalomé. A pszichoanalitikus, gender-központú, dekonstrukciós, az emlékezethely-kutatás felőli és egyéb modellek teljes mértékben relevánsak a gyerek- és ifjúsági irodalom és határte- rületeinek vizsgálata során is.

A társadalmi nemek felőli értelmezésre láttunk példát a Mesebeszéd című, jelen lapszámban is gyakran hivatkozott, jelentős tanulmánykötetben is. A másik, a lapszám szerkesztésére vonatkozó tanulság az, hogy mindezek tudatában egy vegyes profilú kötet összeállításába fogni több szempontból sem egyszerű: egyfelől tisztában kell lenni azzal, hogy a vegyes profilhoz ugyanúgy hozzá kell, hogy tartoz- zon a koncepciózusság, illetőleg ezzel összefüggésben a gyerekirodalom-kutatás eddigi történetének és teljesítményének lehetőség szerinti tiszteletben tartása.

Esetünkben ez részben azt jelenti, hogy igyekeztünk a létező hazai műhelyekből többeket is megszó- lítani volt, aki elfogadta meghívásunkat, és adott is anyagot, s volt, aki elfogadta bár, de sajnos a határidők csúsztatásának lehetőségével élve sem tudott írásával elkészülnimásfelől a szemle rovatban két szakkritikában reflektálunk két műhely4 fontos vállal- kozására.

Továbbá a bináris opciók stratégiája Igor Copernicus által is jelenti, hogy szerzőinket úgy kértük föl, hogy itteni munká- juk maga tegye nyilvánvalóvá, hogy milyen kutatások folytak nagy erőkkel az utóbbi évtized ek ben a gyerekirodalom területén.

Sajátos, de nem tanulságok nélküli eset, hogy az egyik szerzőnk végül épp azért mondta vissza írását, mert már előrehaladott állapotában szembesült egy kolléga meglévő munkájával a témában, s az arra történő reflektálás, arról történő továbbrugaszkodás végképp kilódította őt a vállalható időhatá- rokból.

Bízunk benne, hogy a dolgozatok reflexiós és referenciális mezeje, hivatkozási sora maga is meggyőző képet ad arról, hogy a gyerekirodalom kutatása igenis jelentős 2 Elsősorban a Friss tinta!

Uploaded by

A gender-szempontú írást Sebesi Viktória jegyzi. A Debreceni Egyetem hajdúböszörményi Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karának Irodalmi, Kom- munikációs, Kulturális Antropológiai Tanszékéhez kötődő gyerekirodalmi, meseelméleti- és történeti ku- tatócsoportjára, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Gyermek- és ifjúsági irodalom szakirányú továbbképzésére épülő, folyamatosan bővülő és kiszélesedő kutatómunkára gondolok.

A lapszám tervének összeállításakor egyébként azzal szembesültünk szerkesztőtársa- immal, Gesztelyi Herminával, Herczeg-Szép Szilviával és Lapis-Lovas Anett Csillával, hogy ha szeretnénk minden, általunk nagyra becsült gyerekirodalmi kutatót fölkérni, akkor nem is két, de inkább három kötetben kellene gondolkodnunk — ezt fontolóra véve gondoltuk úgy, hogy mégis sokakat szólítunk meg a diszciplína már gyakorlott művelői közül, de ugyanúgy számítanánk fiatal, illetve, a diskurzus szélesítéseként és frissítéseként, a névjegyüket a gyerekirodalom témájában mindez idáig még le nem tévő kollégák jelenlétére is.

Dörzsölt szerkesztőként természetesen sejthettük: aligha fog minden beérkezni.

Jaja waa szia dijavola kosz cselik. Nincsmit hello honnan írtok egy bot.

Hiszen bármennyire is szeretjük hangoztatni, hogy a gyerekirodalom illetve an- nak tudományos reflexiója ne legyen a pedagógia kiszolgálója, a szakmai legitimációs törekvések teljes mértékű támogatása mellett nyilvánvaló hiba volna az is, ha a peda- gógiai és didaktikai, illetőleg módszertani szempontokat és kérdéseket tökéletesen el- hanyagolnánk. Arra törekedtünk tehát, hogy a magas színvonalú irodalomtudományos megközelítések mellett kötetünkben szerepeljenek kifejezetten módszertani, illetőleg az alkalmazást segítő dolgozatok is ezek külön blokkban kaptak helyetvalamint nem bántuk, ha valamelyik írásban legyen szó akár meséről, gyerekkönyvről vagy ifjúsági regényről a poétikai szempontok mellett ezek a megfontolások is részlegesen érvénye- sülnek mint például Lapis-Lovas Anett Csilla és Novák Zsófia írásaiban.

Emiatt ahogyan az újabb gyerekirodalmi kiadványokban, valamint a vonat- kozó konferenciákon megfigyelhető, általában külön blokkot, szekciót vagy — mint az a A megnevezett tavalyi kon- ferencia előadásai közül jelen kiadvány számára elkértük Kérchy Anna és Margittai Zsuzsa dolgozatát. Hasonlóan talán ahhoz a folyamathoz, hogy a kortárs gyerekkönyveket figyelve sok esetben a könyvtárgyjelleg és a vizualitás, s talán ritkábban a szöveg tekintetében szembesülünk vibráló frissességgel és szellemi izgalommal bizonyos esetekben, mint például Máté Angi és Rofusz Kinga vagy Kollár Árpád és Nagy Norbert találkozásakor, avagy Dániel András maga által írt és rajzolt könyvei esetében a kettő kéz a kézben járt.

Gerényi vs. Szily - A Nagy Index-vita - Reaktor Podcast #11

S nem pusztán a képi illusztrációkról szükséges ilyenkor beszélni, hanem a könyv teljes vizuális és tipo- gráfiai elrendezéséről. A kortárs gyer- mekköltészet vizsgálatakor három markáns és alapos értelmező tanulmányt gyűjtöt- tünk egybe, amelyek mindegyike elméleti alapvetésekkel is szolgál, a gyereklíraként történő olvasás problémáját boncolgatva. Pataki Viktor és az egyébként kiváló költő Miklya Zsolt két olyan életmű vonatkozó szeletét vizsgálja, amely életművekben eddig a nagyon fontos gyerekirodalmi kötetek talán kevésbé kerültek fókuszba: Oravecz Imre Máshogy mindenki más, illetve Takács Zsuzsa Rejtjeles tábori lap című kötetéről van szó.

Mészáros Márton Kovács András Ferenc Árdeli szép tánc című válogatáskötetéről szól- va a vizuális és audiális közvetítés lehetőségein is gondolkodik, a online pénzkeresés megfizethető módja multimediá- lis jellegét állítva a középpontba. Az első blokkot zárja Makkai Kinga rendkívül hasznos áttekintő tanulmánya az erdélyi gyerekirodalomról, amely értelemszerűen — bár nem kizárólag — költészettel foglalkozik, történeti és értelmező igénye alapján e helyre kí- vánkozik, s egyben nagyszerű átvezetést is jelent a következő blokk irányába, amely a mesemondás és a mesei tradíció nyomába indul.

Much more than documents.

A mesei történetmondás lehetőségeit firtatja Bálint Péter a példázatosság, Kustárné Almási Zsuzsanna pedig a biblikusság, Kérchy Anna a tündérmese-hagyomány felől. Dániel Andrástól egyebek mellett a Kufli-sorozatot vagy az És most elmondom, hogyan lifteztem című könyvet Pagony, említhetjük. Érdekfeszítő dialógus alakul ki utóbbi dolgozat és Margittai Zsuzsa — a vizu- alitást a középpontba állító blokkba sorolt — tanulmánya között, amely a Piroska-mese képi illusztrációit veszi sorra s mint majd láthatja az olvasó, ahogyan Gesztelyi írása sem nélkülözheti, s nem is nélkülözi a vizuális szempontokat, úgy Margittai is figyelmez a narrációs kérdésekre.

Révész Emese nagyszabású munkája — amelynek értelmezői tekintete messze túllát a Design-könyvek egyébként sem szűkös szemhatárán — a ren- geteg egyéb példa mellett szintén utal a Internetes pénzkeresésről szóló tanfolyam kortárs reneszánszára.

Varga Emőke az interaktív mesekönyvekről közöl kifejezetten hiánypótló írást, Szinger Veronika pedig az újszülött kortól kezdve vizsgálja a látás-olvasás kondícióit pedagógiai szempontokat is érvényesítő szövegében. A képi kultúra szekcióját Hermann Zoltán el- méleti és történeti megfontolásokat egyaránt izgalmasan mozgósító tanulmánya vezeti be, s Maksa Gyulának a képregény médiumába bevezető tanulságos szövege zárja.